Pusztamérges Község Önkormányzata

Kategória: Önkormányzat

Cím6785 Pusztamérges Móra tér 2.
Telefon62/286-851
Fax62/286-711
Emailhivatal@pusztamerges.hu
Webwww.pusztamerges.hu
KulcsszavakKözigazgatás Oktatás Közszolgáltatás Lakásgazdálkodás Köztemető Fenntartása Köztiszt Szociális Ellátás Helyi Tömegközlekedés Önkormányzat Kultúra Közművelődés Településfejlesztés Pályázat Településrendezés Polgármesteri Hivatal
CéginfoIV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg. Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma nincs nyoma. Mátyás király (1452-1490) 1462. augusztus 17-én (533 évvel ezelőtt) Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. 1469-ben Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerősíti. 1562-ben I. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot. 1553-ban adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1572-ben rácokat telepítettek ide. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozott. Az 1721 szeptemberében lezajlott boszorkány-perekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is írt mérgesi asszonyról. 1800-as években a terület a Mérges család tulajdona, ettől kezdve öröklődött a falunévben. A szó az urukat elemésztő asszonyok munkálkodását is őrzi, és a pusztai betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát) 1902-ben Ormódy Béla szegedi földbirtokos vette meg a birtokot. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos építették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. "nagytelepen", 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles telkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szőlőtelepek is létesültek: 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold, 1906-ban dr. Grűner Fülöp, 1908-ban Kiss Ferenc szőlőtelepet hoz létre. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével, a homokutak miatt a városok megközelíthetetlenek voltak, iskolát nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak. 1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest vármegyétől és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolták. Október 1-jén Öttömös kisközséggel együtt körjegyzőséggé alakult. Első bírója Zsarkó Ferenc, első körjegyzője Jung József, első pénztárnoka Wolford Antal voltak. Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926 végén szerzett.) Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bővült még egy tanosztállyal, s ez 1926-ig állt fenn. A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyűlés hozta létre a csendőrőrs létesítése által. 1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére (a háború meghiúsította). 1913. április 26-tól körorvosi állás létesült. A település 1921-ben saját bankot létesített Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven. 1923 decemberétől telefonvonal létesült. 1925 állatorvosi állás létesítése. 1926-ban 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola működött 6 tanítóval. Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. 1933-ben Pusztamérges – Kígyós összekötő út építése. 1937-ben a községben községháza, orvosi lakás, gyógyszertár, postahivatal, állomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, vendéglő, 3 utcai kimérésű bor üzlet van. 1939-ben befejeződik a templom építése. 1946. április 26-án Földműves szövetkezet megalakulása (1968-tól ÁFÉSZ). 1949-ben két szövetkezeti csoport alakult: Úttörő Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet kisbirtokosokból, 1950-ben a két szövetkezetből egy alakul Rákóczi névvel. Önálló postahivatal kezdte meg működését. A belterület villamosítása 1958 év végére, tanyavillamosítás állami támogatással folyamatosan történt. (1989-ig.) A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1949. és 1960. években. őstermelés: 1949-ben: 1824 fő, 1960-ban 1532 fő ipar: 1949-ben 161 fő, 1960-ban 171 fő kereskedelem: 1949-ben: 70 fő, 1960-ban: 94 fő közszolgálat: 1949-ben 16 fő, 1960-ban 41 fő 1961-től Rizling Mg. Termelőszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. 1963. március 31-től Földműves szövetkezet központja Üllésre helyezve. Pusztamérges – Öttömös – Rúzsa – Üllést egymással és a megye központjával összekötő buszjárat indul. 1966:törpevízmű, 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. 1974-75-ben megszűnt a kisvasút, amelyet 1989-ben a Pusztamérges – Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel. Október 22-én Csongrád Megyei Közgyűlés Pusztamérgesen tartotta közgyűlését, első alkalommal ilyen kistelepülésen.